![]() |
QLL Kvantum Nyelvtanulás
|
NYELVTANULÓKNAK NYELVTANÁROKNAK
Félsz, hogy nem tudsz
megszólalni angolul, németül, ha kérdeznek? Nyugi! A szárnypróbálgatáshoz itt a "Szólalj meg angolul!/németül!" STT kártyacsomag. Juss át vele a megszólalási gátadon! A spontán megszólalást, a saját szándékaidnak megfellelő, rutinos válaszadást néhány tucat kifejezés rutinos használatával gyakorold be! Itt a KEZEDBEN A MEGOLDÁS! Ismerkedj meg a kártyákkal és
a rajtuk szereplő kifejezésekkel! Válogasd
ki közülük azokat, amelyeknek a kiejtését, a jelentését
ismered. Emeld ki magadnak azokat, amelyeket szeretnél gondolkozás
nélkül mozgósítani, és rutinosan használni. Készíts be közülük kettőt-kettőt a
tok zsebeibe. Máris
bármilyen nyelven kérdezhetnek tőled bármiről
bármit! Felelj mindenre
a bekészített kártyák kifejezéseivel - angolul/németül! 1.
Időnyerő kifejezésekből
mintegy húsz
kifejezést
találsz a kártyacsomagokban. Ezek
a beszéd megkezdésén túl az
elakadások áthidalásához is jól használhatók. Nélkülözhetetlenek a beszélgetésekben.
Szükséged van még egy bármikor bevethető válasz-repertoárra. Olyanra, amit már ruitinszerűen, sikeresen használtál. Ez később, amikor szükség van rá, spontán módon, már gondolkozás nélkül, automatikusan szalad ki a szádon. Ehhez nem a felidézését, hanem a rutinszerű használatukat kell begyakorolni! Találj hozzá kérdező társat, vagy magadban morfondírozgass, hogy a felvetett kérdéseidre a begyakrolandó kifejezésekkel, idegen nyelven felelj magadban. A kiegészítendő
kérdésekhez az imént említett
időnyerésen túl 2. a visszakérdezésre, 3. a kérdés elhárítására
is kész kifejezés-készlet kerül
a "kezed ügyébe" a kártyákkal!
Eldöntendő
kérdésekhez az időnyerésen, az "igen";
"nem" és a "talán" alapválaszokon túl még sok-sok más 4.
negatív, illetve 5. bizonytalan, és 6.
pozitív érdemi
válasz-kifejezés segíti a társalgásodat már akkor,
amikor mások még megmukkani sem mernek.
Az STT -
Student Talking Time - beszédindító kifejezés-kártyák egy 120, ill. 240
darabos, vagyis tíz-húsz tucatnyi induló készletet kínálnak. Könnyű lesz közülük a kedvedre valókat kiválasztanod, spontán kimondásukat begyakorolnod. Begyakorlásukra ajánljuk az újításunkat, a "kontrasztív
diskurzust".
Találj hozzá a nyelvet jól ismerő partnert, aki szívesen gyakorol veled, és a lánckérdés technikát - lásd a nyelvtanárokat
megszólító, későbbi részt! - próbálja alkalmazni.
A válaszodat tehát - szinte mindig - kezdd
a bekészített IDŐHÚZÓ-IDŐNYERŐ kifejezések valamelyikével! Akkor is, ha nincs
is szükséged időnyerésre, csak a begyakorlásra. Utána dönts arról, hogy VISSZAKÉRDEZEL-e,
HÁRÍTOD-e a kérdést, vagy éppen érdemi választ adsz
. A gyakorlásra kiválasztott kifejezéseid kártyáit - amíg kellenek - tartsd magad előtt. Mint már tudod, ezeket nem megtanulnod kell! Ahhoz, hogy szokásoddá váljon a használatuk, néhányszor a szándékod szerint automatikusan kell használnod őket. Lehetőleg gesztussal is kísérve. Gyakorolhatsz barátokkal, vagy mással, bárkivel. Ők kérdezgetnek, Te meg magad döntöd el, hogy miként és mit felelsz nekik. Ennyi az egész! Tekintsd át a képeken a tok kialakítását, a kártyák bekészítését! (Németben a magázó és tegező formájú
kifejezések egy kártyaoldalon, együtt szerepelnek.) ![]() Az
iskolai nyelvórákba egy új, lehetőséget hozott a QLL módszerünk, és ezt teszi most teljessé az STT kártyák csoportos használata. Egy sohasem volt, új lehetőséget kínálnak
a kártyák és a csoportos(!) beszélgető módszerünk, ami bármilyen
módszerrel tanító nyelvtanár számára is egy új lehetőség - a magántanításában,
a tantermi munkájában és on line is. A Csoportos Kontrasztív Csevegés
A tanulók előtt az asztalon kinyitva fekszik az STT válaszkártya-csomag. Jó, ha mindenki
más-más kártya-választékot készít be magának a tartójába A beszélgetés bármikor indítható. Mindenki szót kap, és a kedve szerinti válaszát adhatja. Azok
is rendre megszólalnak, akik korábban csak hallgattak a csoportokban. Kedves
Nyelvtanárok! Itt
a lehetőség: Csoportos Kontrasztív Csevegéssel a nyelvórákon helyben improvizált beszélgetést teremtünk. Bevonunk minden tanulót, amelybe szándékosan és
válogatás nélkül becsempésszük a teljes "nyelvtan" észrevétlen használatát. (Nincs szükség a
fokozatosságra, ha a tanulónak csak megértenie és értve elismételnie kell bármilyen
"nyelvtani specialitást" tartalmazó tanári megnyilatkozást. Ehhez nincs
szükség magyarázatra. A nyelv normális, értelemszerű
használatát mutatjuk meg. Ahogy a családi asztalnál, otthon a
gyerekeinkkel. Anyanyelvünk nyelvtanában is úgy ismertük ki magunkat, hogy a korábbi tapasztalataink és az adott helyzet alapján a feltételezhető mondanivalók lehetőségei közül válogattunk. Szerencsénkre ez a természetes folyamat az idegen nyelvek esetén is működik. - Főleg eldöntendő kérdések
láncolatával kérdezzen a tanár!
- A
tanulók kezdetben "kötelezően" csak az STT kártyák
válaszaiból adjanak - kedvük szerinti tartalmú - választ.
A kapott, rövid válaszokból kell kibontania a tanárnak a beszélgetést. - A tanár először teljes mondattá kiegészítve is megmutatja a kapott választ, - majd értelmezgeti, hogy - ebből egy újabb eldöntendő kérdésre jusson. Így kialakul egy Esemény, egy történet, amit mindenki követ. (Eközben a nyelvtanár - "suttyomban" - a legváltozatosabb nyelvi formákat csempészi bele a beszélgetésbe.) - A kórustechnikával mindenkit megszólalásra késztet a beszélgetés minden mondatánál. Eközben a nyelvtan valamennyi eljárását - mindenfajta meggondolás és válogatás nélkül - szabadon használja, mint ahogy ezt a családban is tesszük. - Legyen ez a Csoportos Kontrasztív Csevegés minden nyelvóra rendszeres része!
________________
a Csoportos Csevegés, azon belül a kontrasztívitás, Minden jelenlévő tanuló a maga globálisan értő pozíciójából követi
az eseményeket, a beszélgetést. És mindenki a
saját szemszögéből látja, értelmezi a megelőző folyamatot, és a saját
szándékának megfelelően szól. A csoporttársak által használt
kifejezéseket is értik, kórusban elismétlik,
kimondják. A kérdés legyen pl. - magyarul, amíg a csoportból bárkinek szüksége lehet a magyarra, majd - a célnyelven - És te, Péter, velük mentél volna? - And you, Peter, would you have gone with them? - Und du, Peter, wärest/(wärst) du mitgegangen? és Péter válaszol. Pl. - Hm. Talán. - Hm. Maybe. (Well…) - Hm, vielleicht. Tanár kórussal elismételteti: Maybe. Aztán Péter szemszögéből fogalmazva, - vagyis önmagára mutatva - kiegészíti a mondatot: - Talán velük mentem volna. - Maybe I would have gone with them. - és jöhet a kórus. - Ich wäre vielleicht mitgegangen. Aztán pl. Péterre mutatva megállapítja - Te, Péter, velük mentél volna. - You, Peter, would have gone with them. - Du, Peter, wärst mitgegangen. -(majd kórus) Aztán a többiekhez szólva, de Péterre mutatva: - Ő (Péter) velük ment volna. - He would have gone with them. - Er wäre mitgegangen. - vagy: Ő azt tette volna. - He would have done it. - Er hätte das gemacht. - (és kórus) És most mi legyen a következő, de kapcsolódó kérdés? Bármi, és kérdezheti róla a csoportot, majd egy kiválasztott személyt: pl. meditálva és Julira mutatva - Vajon mit tett volna ő? - What would she have done? - Was hätte sie gemacht? - Ő velük ment volna? - Would she have gone with them? - Wäre sie mitgegangen? stb. Majd az újabb, kapcsolódó kérdésével a tanár Julihoz fordul: - Tényleg, Juli, velük mentél volna? - Really, Juli, would you have gone with them? - Ach stimmt, Juli, wärest du mitgegangen? De akár önmagát is megkérdezheti meditálva: - És Juli? Ő mit tenne, ha Péter elmenne velük? - And Juli? What would she do if Peter went with them? - Und Juli? Was würde sie machen, wenn Peter mitgehen würde? majd Jánostól kérdezi ugyan ezt meg - brrr! -: - Szerinted, János, ő (Julira mutatva) elmenne vele (Péterrel), ha ő (Péter) elmenne velük? - What do you think John? Would she go with him if he went with them? - Was meinst du Hans? Würde sie auch mitgehen, wenn er mit ihnen gehen würde? És János rövid válasza lehet egyszerűen pl. egy - Nem tudom.... - I don't know. - Ich weiß nicht. ... és megint a teljes mondattá alakítás eljárásai következhetnek újra, majd egy újabb kapcsolódó kérdés, amíg csak meg nem unják. (Szinte hallom a hagyományos nyelvoktatáshoz szokott tanulók, tanárok ellenvetését a példa sorhoz "De hiszen ezek a kezdők számára nyelvtanilag bonyolult, nehéz mondatok." Csakhogy higgyék el, nincs bennük semmi nehézség akkor, ha világos, hogy az adott helyzetben kire-mire vonatkoznak, és mit jelentenek. Hja, és a kérdéseket nem a tanulóknak kell a célnyelven megfogalmazniuk. Azt a tanár mutatja meg. Így mondják, ezt jelenti - és kész. Persze lehet, és legyen is a beszélgetés kezdetben ennél sokkal egyszerűbb, és legyen viccesebb. Magasabb szinten pedig eljátszhatjuk pl. a dackorszakos, a Miért-korszakos, stb. beszélgetéseket - bárkinek bármelyik megnyilatkozásával kapcsolatban. A példánkkal meg akartuk mutatni a Csoportos Kontrasztív Csevegés elképesztően nagy szabadságfokát, amiben a tanár és a tanulók a nyelvben lubickolhatnak, pancsolhatnak kedvük szerint. Valószínűleg sokak számára e példa után felesleges is már általánosítva tovább elemezni az eljárást, de tegyük mégis! Egy tanári vezetésű, mindenkire kiterjedő, csoportos csevegés példája egy algoritmus lehetőségét mutatja meg nekünk. Ebben a tartalom, azaz a szándékok kifejezése és nyomon követése áll a középpontban, és a magától értetődő grammatika és a pragmatika megbúvik a tartalom hátterében. Az
ilyenféle csevegéssel, már a nyelvtanulás kezdetétől(!) egy induló
megszólalási repertoárt és sikerélményt biztosítunk a tanulóknak. A történet kis
eltéréseinek nyelvi megjelenése vezet el a nyelv felfedeztető megismeréshez és az értett beszélgetések
élményeinek
felhalmozásához. Ez a természetes
nyelvmegismerés lényege is. A nyelvhasználat hátterében - akár a biciklizésében - az un. hallgatólagos tudás áll.
Három sarkalatos problémát kellett hozzá együttesen megoldani:
Mindhárom
feladatot sikerült apró fortélyokkal megoldanunk. Nézzük a másodikat: ![]() A
tanulókkal csoportos láncbeszélgetést
folytatunk.
A
láncbeszélgetés folytatásához a
kapott válaszba a tanár belehurkolja a következő kérdését. Ezzel tanulságos, közérthető különbséggel a tartalmi és nyelvi eltérések kontrasztív helyzeteinek sorozatát teremti meg. A harmadik feladat
megoldása szintén egyszerű: A beszélgetés tárgya bármi lehet! - csak unalmas ne
legyen!
Ha a
tanárnak az IS fontos, hogy a beszélgetés nyelvi-nyelvtani
szempontból mindig tanulságos is legyen, akkor tudatosan keresi
az előzményekkel szembeállítás egy-egy beszédes kontrasztját. Jó alkalom
a nyelvi változások hallgatólagos felfedeztetésére, amikor a tanár időnként ( pl. 3-4 mondatváltás után, és a maga nézőpontjából, vagy máséból) elbeszélőként is összegzi
az
elhangzottakat, majd megkérdezheti, hogy jól emlékezett-e. Ez
természetes alkalom a beszélgetés fenntartására és az ismétlődésekre, és a konzekvens eltérések
észrevételére. A
tanulók a megértett jelentésű beszéd-tapasztalataik
felhalmozódásából megtanulnak az
idegen nyelven érteni, gondolkozni,
Ha minden nyelvóra részévé válik az ilyen, irányított "Csoportos Kontrasztív Csevegés",
akkor a nyelvtanulók beszédértésével
párhuzamosan fejlődik az aktív beszédkészségük
is. A megszólalási bátorságuk és a nyelvhelyes szólás rutinjai természetessé
válik számukra. Mindezt -
learning by doing - a tanárral és a csoport többi tagjaival
együttműködésben maguk a nyelvtanulók is alakítják. A
felfedező - heurisztikus - gondolkozásnak és tanulás-tanításnak
képességei intelligenciánkkal együtt velünk születtek. A működtetésének nincsenek szabályai. Az értett
példák, minták-mintázatok láttán a sejtés, a felismerés, majd az örömteli
megbizonyosodás megszületik. Már az anyanyelv megismerésének korai
szakaszaiban is. Erre a képességünkre és a természetes beszédfejlődés
képességére nyugodtan hagyatkozhatunk. Kinél lassabban, kinél
gyorsabban, de várhatóan mindenkinél eredményre vezet. A
követelmények görcsös erőltetésénél hamarabb. Lássuk az egész medvét egyben, - szemléltetve, áttekintve? Lássuk
általánosabban és
egészében a
cél gyakorlati megvalósítását az
STT kártyák használatával!
Ez a Csoportos Kontrasztív Csevegés módszere. A tanulók mindenek előtt - legelőször - megismerkedtek az
eldöntendő kérdésekre adható Igen/Nem/Talán
válaszokkal. (Természetesen a segédigés alakok "egyszerű"
igenlésével/tagadásával együtt). Csak ezután jöjjenek a kártyás
válaszok.
Ne feledjük: a tanár az érthetőséget mindenkor előre
biztosítja. Úgy, hogy - amíg szükséges, bármennyire szokatlan is a sorrend - először
magyarul fogalmazza meg a kérdését, és közvetlenül
utána(!) mondja a célnyelven. Így minden tanuló pontosan érti a
feltett kérdést. A kérdés 1. általában az
egész csoporthoz szól, és 2. azt követi az
első megszólított kiválasztása.
A tanulók a spontán Igen és a Nem válaszok helyett ebben a gyakorlásban feleljenek már az STT kártyák általuk begyakorlásra választott, betározott elemek bármelyikével. Így nem valami elvárt feladatmegoldást, hanem gyakran mókás, saját választ kapunk. Az első kérdésre adott rövid válasz elhangzik a tanulótól. Ez azonnali alkalom az elismételtetésre: 3. a tanár a kapott választ kórusban kimondatja a csoporttal:
Mit tegyen a tanár most, az első kérdésére kapott válasz után? Lehetőleg ne egy újabb témával folytassa a
Csoportos Csevegést! A kontrasztivitás kedvéért 4.
foglalkozzék a kapott válasszal! Ebből így mindenki füle hallatára egy történet kerekedik. Ez pedig lehetőséget teremt a rögtönzésre, benne a tanár számára a
valódi, kreatív nyelvpedagógusi munkára.
Hogyan? Először is 5. egészítse ki a tanár a kapott rövid választ teljes válasszá! - akár a válaszoló, a többiek, illetve a saját maga szemszögéből fogalmazza meg a
kapott megnyilatkozást. A tekintetével, mozdulataival mutassa közben, hogy kinek a szemszögéből kihez
szól. A változatlan ismétlődések és az eltérések pregnánsan
megmutatják a beszélő nézőpontját
kifejező nyelvi változásokat. A teljes válasz-variánsokat tehát a tanár
5. megmutatja, és(!) 6. a kórussal ki is mondatja.
Ezután
a láncbeszélgetés folytatásához 7. újabb
kérdést kell a tanárnak kitalálnia, vagy a résztvevőkkel
kitaláltatnia.
Ez a hurkolt kérdés
alkalmas arra, hogy pl. segédigékben, igeidőkben, vagy bármi másban,
pl. cselekvő-, vagy szenvedő-szerkezetes megfogalmazásokban, akár
feltételes mondatokban is kérdezzünk, és szóismétlések helyett a
névmásokat automatikusan használjuk.
A
kapott rövid választ a tanár 8. a szokott módon először elismételteti a kórussal:
...
majd 9. "koreográfiával" érthetővé teszi, hogy éppen kinek a szemszögéből szólva
fogalmazza meg 10. a teljes választ.
Ha 11. az
előbbi két válaszolót
együttesen Ti-ként kezeli a tanár, akkor átlép a többes
szám nyelvi
tartományába. Összegzésül tekintsünk rá a folyamat egészére!
A
Csoportos Kontrasztív Csevegés hurkolt láncbeszélgetéséhez nincs, és nem
kell szigorú eljárásrend. Minden tanár kedvére mozoghat a témák és a
nyelvi kontrasztok világában, és reagálhat a tanulók
megnyilvánulásaira. Az óra bármely részébe beiktatható a kontrasztív
csevegés. Lehet egyszer rövid, pár mondatos, máskor hosszú. nem
lehet elrontani!
Az életből kaptuk e módszerünkhöz a
sugallatot: Egy
kutyáját
sétáltató hölgynek a kutyájával folytatott párbeszédéből derült ki a
lényeg: | |
© 2022 Minden jog fenntartva! Relaxa Kft., Budapest
|