Makara György
Ki
tudja, hova vezet még?
Egy bizarr ötletbôl – szenzációs eredmény
Egy
1994. évi agykutatási közleménybôl kiderült, hogy az alvást megelôzô ébrenlét
során szerzett új információkat az elme alvás közben automatikusan hozzáépíti
a világról meglévô egységes tudásképhez.
Ebbôl fakadt a merész ötlet: új és
új információt adjunk naponta a nyelvtanulónak, hogy legyen a meglévô tudáshoz
alvásról alvásra mit hozzáépíteni! A „villám”-tananyag ezt lehetôvé teszi.
A
családi kipróbálás minden várakozást felülmúlt – lásd az alább közölt vizsgabeszámolót.
Egyedi eset lenne? Szegeden és Kiskunhalason egy 14 fôs, illetve egy 15 fôs középiskolai
osztályban 5 napig tartó, napi egy-egy leckés, otthontanulási kísérletet végeztek
a Villám Német Dialóg tananyaggal. S az eredmény: ezek a diákok is értették, tudták
a csak egyszer hallott leckéket!
E szenzációs eredmény – lélegzetelállító
…, vagy szerényebben és megfontoltabban szólva: további vizsgálódásra, kísérletezésre
érdemes utat jelez.
Tesszük tehát, s tehetik, tegyék mások is.
A felnôtt
korúaknál az eddigi tapasztalatok* megoszlóbbak. (Meglehet, hogy a nyelvet nehezebben
tanuló felnôtteknek még mindig jól jöhet a nyelvtanuláshoz a relaxálás is …?)
‘95.
november
* kiderült azóta, hogy az idegen nyelvi fürdô,
a nonstop haladás felnôtteknél is beválik (1997)
Jegyzôkönyv egy
nyelvvizsgáról
A
mai napon felkérésre levizsgáztattuk német nyelvbôl M. Dorottya, elsô gimnáziumi
tanulót. A tanuló 14 éves, a gimnáziumban a folyó tanévben kezdett németül tanulni,
heti 3 órában. Ugyancsak kezdôként tanulja a francia nyelvet heti 8 órában. Angolul
jól beszél. Iskolai tanulmányai mellett 1994. november közepén elkezdett a Relaxa
Kft. „VillámNémet – nyelvtanulás a megértés villámfényében” elnevezésű új tananyagával
németül tanulni. 8 hét, azaz 56 nap leforgása alatt átvette a VillámNémet Dialógus-program
20 leckés 20 + 4 kazettaórányi kezdô tananyagát (ez kb. 1500 szó) és a VillámNémet
Praxis-program középhaladó, 20 lecke 10+2 kazettaórányi anyagát. A teljes anyag
együtt kb. 2500 lexikai egységet dolgoz fel.
A vizsgáztatás csak szóban folyt,
és az alábbiakat állapíthattuk meg:
A tanuló a középhaladó anyag szókincsének
keretein belül feltett minden kérdésünket jól értette, azokra különösebb gondolkodási
idô nélkül tudott reagálni.
Nemcsak azt állapítottuk meg, hogy az átvett anyagot
jól ismeri, hanem azt is, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más relációkban
is képes alkalmazni.
Kiejtése jó, könnyedén fejezi ki magát.
Tudása nyelvtani
korrektséget illetôen sem mutatott több hiányosságot, mint a hasonló szintig más
módszerrel, általában hosszabb idô alatt eljutott tanulóké.
Íráskészsége és
nyelvtani tudatossága ilyenfajta felkészüléssel bizonnyal kiegészítésre szorul,
ezért ezt mélyebben nem vizsgáltuk.
A rövid idô alatt elért jó eredmény számunkra
igen meggyôzôen bizonyította a módszer hatékonyságát.
A tanulási módszerérôl
M. Dorottya elmondta, hogy öntevékenyen, minden tanári segítség nélkül tanult.
Minden leckét és a 6 ismétlôkazettát is csak egyetlenegyszer(!) hallgatta meg.
Egy-egy napon általában csak egy leckét vett. Idônként tanulásmentes napot is
engedélyezett magának, összesen tizenegyet. Úgy tanult, hogy a kazetta hallgatása
közben vagy a könyvben is követte a szöveget, vagy úgy, hogy közben tevékenykedett,
pl. tornázott. Ilyenkor a kazettahallgatás után a könyvbôl elolvasta a lecke anyagát.
A középhaladó szintű Praxis-sorozatnál tanulási módszerét kiegészítette azzal
is, hogy idômérés mellett megpróbálta minél gyorsabban, és lehetôleg elakadás
nélkül felolvasni a dialógust. A cél saját megelégedettsége volt.
A kazettahallgatásra
fordított összes tanulási idô tehát 36 óra, és további 5–10 órányira lehet becsülni
az olvasásra, ill. felolvasásra fordított tanulási idôt.
Budapest, 1995. január
23.
Horváthné Bánky fôiskolai adjunktus, nyelvtanár
Dóra Mika Istvánné
középiskolai nyelvtanár
Tovább
a következő cikkhez |Vissza a
tartalomjegyzékhez